Azt hiszem, itt még nem árultam el nektek, hogy csatlakoztam a Kildara kezdeményezéséhez, amelynek keretében népszerűsíteni szeretnénk az olvasást. Na mármost, ez a szuper csapat fogta magát és készített egy olvasói felmérést, ami igencsak hiánypótló. Lássuk, engem mik leptek meg leginkább, illetve milyen tanulságokat vontam le ezekből.
1. Az olvasók nemhogy nem ítélik el az illegális letöltést, de támogatják is.
59,8% töltött már le illegálisan könyvet
47% nem ítéli el az illegális letöltést.
18% támogatja az illegális letöltést, mert túl drágák és beszerezhetetlenek a könyvek, illetve kényelmesebb és mindenkinek elérhető.
Azt gondolom, hogy akik így gondolkodnak, azok nincsenek tisztában a következményekkel. Nézzük a puszta matek tükrében, hogy pontosan mik ezek. Hidd el, meg fogsz lepődni.
Számoljunk!
Kalkuláljunk az eladásokból származó 10% szerzői jutalékkal, ami már csodálatosnak számít a kiadóknál. (A szerző nagyon-nagyon ritkán kap ezen felül pénzt.) Vegyünk alapul egy 3000 Ft-os könyvet és 1000 db-os eladást (amit sokszor több könyves írók sem tudnak elérni).
Ha megveszik az olvasók a kötetet:
3000 (ft/könyv) x 0,1 (a 10% szerzői jogdíj) = 300 (amit az író kap könyvenként)
300 (amit az író kap könyvenként) x 1000 (példány) = 300 000 Ft landol a szerző zsebében
Csakhogy… ha letöltöd a könyvét, ő egy forintot sem kap azért, hogy te elolvashasd. De ennél keményebb a helyzet.
Tehát, ha 59,8% letölti, akkor csupán a 40,2%-a veszi meg:
Az 1000 db helyett csak ennyit ad el belőle: 420 db
300 (amit az író kap könyvenként) x 420 (ahányan megveszik) = 126 000 Ft – Pontosan ennyit fog keresni (haha) rajta.
Hogy mi ezzel a hatalmas gond? Hogy adóznia is kell. Tegyük fel, hogy 8 órás munka mellett a szabadidejében ír esténként és hétvégenként. Ez esetben KATA-zhat, ami (csak) havi 25 000 Ft-ba kerül, plusz az éves iparűzési adó és a kereskedelmi kamarai hozzájárulás. Azt hiszem, ez olyan 50 000 Ft körül van.
Tudtad, hogy Magyarországon 1000 példány a nagy többségnél egy év alatt fogy el? Sőt, sokszor még annál is hosszabb idő alatt, vagy soha.
Na de nézzük, mennyit kell adóznia a szerzőnek:
12 (hónap) x 25 000 = 300 000
300 000 x 50 000 = 350 000 Ft – Ez az, amit ki kell fizetnie adóként akkor is, ha alig fogy a könyvéből, mert mindenki letölti. De miből is fizet?
Ha megvetted a könyvét, a 300 000 Ft-ból.
Ha letöltötted – legyünk optimisták, hogy tényleg “csak” 59,8% töltötte le – ez esetben 126 000 Ft-ból. Ez elég mínuszos, ugye?
Szerinted még így is tök oké letölteni? Ha igen, olvass tovább, ha nem, akkor is. 😛
Íme a tanulság:
224 000 Ft-ot fizetett az író azért, hogy TE elolvashasd. És arról még nem is beszéltem, hogy mennyi munkát ölt bele.
Ha 8 órás munkaidőben dolgozik, és emellett ír, fél év gyorsnak számít. Nagyon gyorsnak. Tehát nem elég, hogy ingyen dolgozott neked, de még fizetett is. 224 000 Ft-ot és plusz, azt a rengeteg időt és kreativitást, amit abba a könyvbe fektetett, ami szerinted ingyen jár neked. Pedig az idő pénz, mondjuk szinte naponta.
Te dolgoznál ingyen?
Szerinted az normális lenne, ha az író kihívna, hogy szereld meg a csöpögő csapját, majd közölné, hogy szerinte az normális, hogy ingyen dolgoztál? Vagy mondjuk elmenne a boltodba, majd fizetés nélkül kisétálna, karján az összeszedett holmikkal.
Ráadásul – és ezzel nem azt mondom, hogy ez helyes -, a filmeknél, sorozatoknál termékelhelyezéssel és reklámokkal bevételt tudnak gyűjteni a produkciók. Na de mi a helyzet a könyvek esetében? Te szeretnéd, hogy egy könyv minden második lapja reklám legyen? Nem igazán, ugye?
A könyvkiadás is egy biznisz. Szerinted, ha egy könyvkiadónak ráfizetéssel zárult egy kötet, mert mindenki letöltötte, ki fog adni az írótól újra? Vagy megjelenteti a második kötetet? NEM. Miért tenné? Neki mindegy lesz, hogy százezrek rajonganak érte, ha neki kell ezért fizetnie. Nincs ez másként a szerzői kiadással sem. A szerző sem fog azért fizetni, hogy te elolvashasd a könyveit.
Tehát, ha szeretnél még olvasni az írótól, mert tetszik a könyve ez az alap:
VEDD MEG A KÖNYVÉT (A miértekről már elég sokat írtam.)
LEHETŐLEG AZ ÍRÓN KERESZTÜL (Ha az író is árusítja. Így a terjesztői jutalék sem neked, sem neki nem kerül plusz költségbe.)
Ha igazán támogatni szeretnéd:
NE ADD KÖLCSÖN A KÖNYVÉT FŰNEK FÁNAK (Mert ebből sem azt fogja érezni a kiadó vagy a szerző, hogy kapós, és igény van rá.)
Megértem, ha valakinek nincsen pénze, de rengeteget olvasna. Erre is vannak olcsó, sőt, néhol ingyenes lehetőségek:
- Ha közvetlenül a szerzőkön és a kiadókon keresztül veszed meg a könyvet, mindig olcsóbb, mint a könyvesboltokban. A terjesztői jutalék miatt. Én ezért árulom jelenleg csupán a webshopomban, hogy ne kelljen többet fizetnetek érte.
- Innen ingyenesen, legálisan tudsz letölteni köteteket: mek.oszk.hu (Nyilván ne a mai bestsellereket keresd.)
- Kutass akciók után.
- Járj könyvtárba.
2. Nem olvasunk a mesekönyveket.
A kitöltők 2%-a olvas gyerekkönyveket.
Ezt komolyan mondom, nem tudom hova tenni. Vajon anyukák és apukák nem töltötték ki? Vagy csak önmagukra vonatkoztatták a kérdőívet, és nem vették figyelembe, amikor a gyermeküknek olvasnak? (Jó lett volna látni erre vonatkozó adatokat is, illetve korosztály-meghatározásokat. Na sebaj. Legközelebb.)
(Most őket falom, és szívből ajánlom mindegyiket.)
Nekem még nincs gyermekem, de rendszeresen olvasok meséket. Imádom őket, méghozzá olvasni és írni is. (Itt hozzáteszem, hogy úgy néz ki, jövőre kijön az első mesekönyvem, és persze egy újabb riportkönyvön is dolgozom már, szóval ez is egy éven belül várható. 😛 Na, ez volt a teaser helye. Nemsokára többet is elárulok.)
Visszatérve a felmérés eredményére. Ha nem a fent vázolt helyzet áll fenn, akkor viszont nagyon nagy a para. Mármint, ha a szülők nem olvasnak a gyermeküknek. Iszonyat fontos a kicsik fejlődése szempontjából, hogy gyerek koruktól kezdve meséljünk nekik. Bennem a mai napig megmaradt, ahogy (többnyire) apukám minden egyes este elolvas egy-két mesét elalvás előtt. Azt hiszem, nagyrészt ezeknek is köszönhetem, hogy író lettem.
Ezért olvassunk a kicsiknek!
- rengeteget tanulnak a mesékből
- fejleszti az érzelmi intelligenciájukat
- a segítségükkel képesek feldolgozni a problémáikat, frusztrációikat
- a mesék által mély kötődést alakíthatunk ki köztük és köztünk
Ti is olvassatok gyerekmeséket, mert tényleg nagyon jók! Engem mindig megnyugtatnak és a világom is színesítik. Ráadásul sokszor nemcsak a kicsiknek szólnak!
3. Több nő olvas, mint férfi.
A kitöltők 82%-a nő volt, 18%-a pedig férfi.
Azt gondolom, ennek egyszerű oka van. A nők máshogy kapcsolnak ki, mint a pasik. Nekik egy fárasztó nap után arra van szükségük, hogy beszélgethessenek és szavakon keresztül kiadhassák magukból a felgyülemlett feszültséget. Ez pedig – ha nem is párbeszéd formájában, de – egy könyvön keresztül tök jól teljesülhet.
Ezzel szemben a pasiknak arra van szüksége, hogy hazaérve leüljenek és csöndben maradjanak. Ők így dolgozzák fel a feszkót. Nem kell nekik plusz impulzus vagy további agyalnivaló, hanem az, hogy lankadhasson a figyelmük és lazulhassanak egyet.
Ezt nem a kisujjamból szoptam ki, John Gray: A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek című könyvében olvastam valami ilyesmiről. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a pasik olvasatlan idióták, hanem azt, hogy a munkanapok forgatagában nekik egyszerűen nem a szavak jelentik a kikapcsolódást. (Most nyilván a többségről beszélek.) Márpedig valljuk be, a sok rohanás közepette általában elég kevés időnk marad, hogy a szórakozásnak élhessünk. Na, szerintem ők pontosan ebben a szűkebb időben vesznek maguk elé egy-egy kötetet. Aztán simán lehet, hogy tévedek. 😉
Amikor arra gondoltam, hogy riportkönyvet írok a Tinderről, én is a nőket határoztam meg fő célcsoportnak. Az első párszáz eladásnál komolyan mondom, mindössze 1-2 pasi bújt meg a csajok között, azonban mostanság egyre többen vásárolnak a Jobbra húzott történetek-ből. Szóval gyertek srácok, mert nektek is érdekes lehet! Csomó pasis sztori van, a csajosakból meg rengeteget tanulhattok rólunk. 😉
Ennyi volt a móka mára, zárul Ani bölcsességtára.
Még azért megmutatom az infografikákat:
